2018. június 25., hétfő

A nagy utazás

Mint mindenkinek, nekem is van-volt bakancslistám. Nagy vágyam volt, hogy egyszer, egy hosszabb haóútra mehessek. Múlnak az évek, egyre nehezebb a menés, hamarabb fárad az ember, így  azt gondoltam, nekem ez már nem valósulhat meg. Eljött a Karácsony, és a gyerekeim ajándéka az volt, hogy befizettek egy hajóútra a Dunán, Budapest - Passzau között. Megszólalni sem tudtam az örömtől. Azt hittem, hogy soha nem jön el a június 17-e, az indulás napja. Egyszer csak azt vettem észre, hogy mindjárt utazok :-) Ez volt a kezdet.


-1 nap. Csomagom már napokkal, mit napokkal, hetekkel ezelőtt készen volt, tartalma mindig változott, kivettem-betettem, míg végül lezártam. Aztán 16-án délután útra készen vártam, hogy jöjjenek értem és elinduljak a számomra nagy kalandra. Egészen Dunaújvárosig. Rövid alvás után elérkezett a reggel és már ott is volt az első nap kezdete.

1. nap: Szép napot ígérő időben indultunk


Elértünk Budapest Blaha Lujza térig, ahol izgatottan vártam a busz érkezését, amivel elindultunk Komáromig. 
Komáromban hajóra szálltunk, egy kedves, kicsi hajóra, aminek a neve Roham.  

Ez volt a kis hajónk, a Roham.
Elkezdődött a csoda. Az utastársakkal ismerkedés. Kedves, közvetlen hölgyet ültettek mellém a buszon, aki mindjárt nyitott is felém. Ő volt Irénke. Hálával gondolok Rá, mert oldotta a bennem lévő feszültséget. Repült az idő, és a Duna tündérvilága, a víz nyugalma megfizethetetlen élmény. Néha-néha elsuhant mellettünk egy nagyobb hajó, de a mi kis hajónk szép lassan, rendületlenül rótta kilómétereket felfelé a Dunán.

Zsilipeltünk Bősnél és elérkeztünk estére Pozsonyba.

„Elhaladtunk a Monostori Erőd, majd Koppánymonostor mellett. Gönyüig jellegzetesen Közép-dunai szakaszon haladtunk, majd a Mosoni-Duna torkolatától kezd a folyam felső szakasz jelleget ölteni. Megküzdve a Szegetközi-Duna erős folyásával, eljutunk a Bősi vizlécső al-víz csatornájáig. Átzsilipelve a fel-vizen folytatjuk utunkat, a templom tornyával egy magasságban hajózunk. Somorja térségében tóvá terebélyxesedik a Duna. Megismerjük Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer történetét. A víztározó felett az ismét sebes Dunánáll érjük el Pozsonyt.”

Meséljenek a képek.





















21 megjegyzés:


  1. Olvasom a naplodat Jolimama örvendek hogy álmod valóra válik
    Szeretettel gondolok mindig rád ! Következő utad Erdélybe legyen a Székelyföldre ! Puszi

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Tudod, mennyire szerettem volna.
      Én is szeretettel gondolok Rád-Rátok :-)

      Törlés
  2. Hát Jolimama meseszép utad volt!

    VálaszTörlés
  3. Veled voltam az úton:::))) de sok mindent nem láttam, amit te igen:::))))

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ezt látni kell, a képek azért nem olyanok, mint élőben, és olyanok, amiket én szeretek, az én szememen keresztül lehet látni.

      Törlés
  4. Örülök, hogy bakancslistádat egy ponttal sikerült rövidíteni, de remélem lesz helyette másik :-)

    VálaszTörlés
  5. Olyan helyen hajóztál, ahol én még soha, de kedvet kaptam hozzá. Várom a folytatást!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igyekszem, válogatom a képeket :-) Van ezen az úton lakóhajós is :-)

      Törlés
    2. Mehetsz feljebb is, biztos csodálatos lehet.

      Törlés
  6. Én is jöttem- mit jöttem!! futottam!! olvasni a folytatást!! Egy kicsit végigélem a mi hajóutunkat (82,Bécsig).A Duna for ever:::))) gyönyörű!!Mi most Komáromnál 5 perc Dunát kaptunk. Nem lehet betelni vele!!!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Készül a folytatás, csak válogatni kell a többszáz kép közül. A szöveget már összehoztam :-) Türelem, folytatást terem:-)

      Törlés
  7. Drága Jolimama! Nagyon örülök, hogy jól érezted magad. Gyönyörű helyen jártatok. Várom a folytatást.

    VálaszTörlés
  8. Örülök Jolimama kedves, hogy álmod valóra vált. Megérdemled! <3
    Szeretettel gondolok Rád! Puszi

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm, hogy nálam jártál :-) Én is szeretettel gondolok Rád!

      Törlés