2018. június 25., hétfő

A nagy utazás

Mint mindenkinek, nekem is van-volt bakancslistám. Nagy vágyam volt, hogy egyszer, egy hosszabb haóútra mehessek. Múlnak az évek, egyre nehezebb a menés, hamarabb fárad az ember, így  azt gondoltam, nekem ez már nem valósulhat meg. Eljött a Karácsony, és a gyerekeim ajándéka az volt, hogy befizettek egy hajóútra a Dunán, Budapest - Passzau között. Megszólalni sem tudtam az örömtől. Azt hittem, hogy soha nem jön el a június 17-e, az indulás napja. Egyszer csak azt vettem észre, hogy mindjárt utazok :-) Ez volt a kezdet.


-1 nap. Csomagom már napokkal, mit napokkal, hetekkel ezelőtt készen volt, tartalma mindig változott, kivettem-betettem, míg végül lezártam. Aztán 16-án délután útra készen vártam, hogy jöjjenek értem és elinduljak a számomra nagy kalandra. Egészen Dunaújvárosig. Rövid alvás után elérkezett a reggel és már ott is volt az első nap kezdete.

1. nap: Szép napot ígérő időben indultunk


Elértünk Budapest Blaha Lujza térig, ahol izgatottan vártam a busz érkezését, amivel elindultunk Komáromig. 
Komáromban hajóra szálltunk, egy kedves, kicsi hajóra, aminek a neve Roham.  

Ez volt a kis hajónk, a Roham.
Elkezdődött a csoda. Az utastársakkal ismerkedés. Kedves, közvetlen hölgyet ültettek mellém a buszon, aki mindjárt nyitott is felém. Ő volt Irénke. Hálával gondolok Rá, mert oldotta a bennem lévő feszültséget. Repült az idő, és a Duna tündérvilága, a víz nyugalma megfizethetetlen élmény. Néha-néha elsuhant mellettünk egy nagyobb hajó, de a mi kis hajónk szép lassan, rendületlenül rótta kilómétereket felfelé a Dunán.

Zsilipeltünk Bősnél és elérkeztünk estére Pozsonyba.

„Elhaladtunk a Monostori Erőd, majd Koppánymonostor mellett. Gönyüig jellegzetesen Közép-dunai szakaszon haladtunk, majd a Mosoni-Duna torkolatától kezd a folyam felső szakasz jelleget ölteni. Megküzdve a Szegetközi-Duna erős folyásával, eljutunk a Bősi vizlécső al-víz csatornájáig. Átzsilipelve a fel-vizen folytatjuk utunkat, a templom tornyával egy magasságban hajózunk. Somorja térségében tóvá terebélyxesedik a Duna. Megismerjük Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer történetét. A víztározó felett az ismét sebes Dunánáll érjük el Pozsonyt.”

Meséljenek a képek.





















21 megjegyzés:


  1. Olvasom a naplodat Jolimama örvendek hogy álmod valóra válik
    Szeretettel gondolok mindig rád ! Következő utad Erdélybe legyen a Székelyföldre ! Puszi

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Tudod, mennyire szerettem volna.
      Én is szeretettel gondolok Rád-Rátok :-)

      Törlés
  2. Hát Jolimama meseszép utad volt!

    VálaszTörlés
  3. Veled voltam az úton:::))) de sok mindent nem láttam, amit te igen:::))))

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ezt látni kell, a képek azért nem olyanok, mint élőben, és olyanok, amiket én szeretek, az én szememen keresztül lehet látni.

      Törlés
  4. Válaszok
    1. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

      Törlés
  5. Örülök, hogy bakancslistádat egy ponttal sikerült rövidíteni, de remélem lesz helyette másik :-)

    VálaszTörlés
  6. Olyan helyen hajóztál, ahol én még soha, de kedvet kaptam hozzá. Várom a folytatást!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igyekszem, válogatom a képeket :-) Van ezen az úton lakóhajós is :-)

      Törlés
    2. Mehetsz feljebb is, biztos csodálatos lehet.

      Törlés
  7. Én is jöttem- mit jöttem!! futottam!! olvasni a folytatást!! Egy kicsit végigélem a mi hajóutunkat (82,Bécsig).A Duna for ever:::))) gyönyörű!!Mi most Komáromnál 5 perc Dunát kaptunk. Nem lehet betelni vele!!!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Készül a folytatás, csak válogatni kell a többszáz kép közül. A szöveget már összehoztam :-) Türelem, folytatást terem:-)

      Törlés
  8. Drága Jolimama! Nagyon örülök, hogy jól érezted magad. Gyönyörű helyen jártatok. Várom a folytatást.

    VálaszTörlés
  9. Örülök Jolimama kedves, hogy álmod valóra vált. Megérdemled! <3
    Szeretettel gondolok Rád! Puszi

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm, hogy nálam jártál :-) Én is szeretettel gondolok Rád!

      Törlés