2020. március 24., kedd

Életre kelt örökség

Nemrégiben kaptam ajándékba egy régi kézimunkás baráttól vékony horgolócérnát. Valamikor szorgos kezek gyűjtötték, készítették a szebbnél-szebb csipkéket, aztán az élet rendje szerint az örök hazába költözött. A cérnák maradtak, hagyatékban, akié lett, vékony cérnából nem tud dolgozni. Ezért nekem adta. Kérte, hogy ha készül valami belőle, mutassam meg.
Elkészült 1 kis terítőcske, elküldtem Neki, hogy maradjon emléke. Tovább él, viszi az alkotás örömét, szeretetét.

5 megjegyzés: