A nagy utazás 2

2. nap

 Tegnap este élményekkel tele, de fáradtan mentünk a szobánkba, finom vacsora után. Tiszta, hófehér ágynemű, kellemesen hűvös szoba várt. Jólesett a zuhany alá állni, kicsit felfrissülve visszagondolni az előző napra és felkészülni a további kalandra. Mindenképpen írnom kell arról, hogy amennyire féltem attól, hogyan fogok beilleszkedni a csoportba, nagyon kellemes csalódás volt számomra. Egyébként nagyon fiatalok nem voltak, talán 1-2, a közép korosztálytól felfele, még nálam idősebbek is voltak. Igaz, voltak köztük olyanok, akikről szinte el sem hittem, hogy 80 fölött vannak, minden sétára el tudtak menni. Jó érzés volt, hogy nem én voltam az utolsó a sorban, félelmem ellenére jól bírtam. Jó volt, hogy aki nem tudott felmenni a magasba, lépcsőkön, mi maradhattunk a hajón, vagy kis rövid sétát tehettünk a parton. Csak ismételni tudom magam, ezért idézem a programot amit kaptunk és meséljenek a képek, sokkal jobban el tudják mondani.

 

„Reggeli után hajóra szállunk, s elindulunk a sebes Dunán felfelé. A Porta Hungarica-nál, Dévény váránál elérjük Ausztriát, a Morava folyó torkolata után rövidesen feltűnik  Hainburg városa, Bécs közelében zsilipelünk Freudenaunál, majd áthajazunk az osztrák fővároson. A Bécsi Erdő hegyeit kerülve elérjük a greifensteini zsilipet, majd kikötés Tullnban (1965 fkm). Megcsodáljuk a Niebelung Legenda egy eseményét feldolgozó szoborcsoportot, mely Attila hun vezér lánykérését mutatja be.”

Ezen a napon az utolsó kikötés után Tullnban megnéztük a szoborcsoportot A buszhoz sétálva egyik oldalát én is láttam, készítettem képet, de körbemenni nem tudtam. Egy nagyon kedves utitársam megosztotta velem a képeket, így azokat is meg tudom mutatni Nektek.

Érdekelt hosszabban is ennek a szoborcsoportnak a története, érdemes utána olvasni annak, akit érdekel

http://epa.oszk.hu/02300/02387/00008/pdf/%C5%90si%20Gy%C3%B6k%C3%A9r_2010_1-2_002-015.pdf

Röviden:

Megállt a történelem a Duna parton és bronzba öltöztette Attilát a hunok nagy királyát és azt a régi korok epizódját, mikor párját, a legendás Krimhildát (Ildikót) először megpillantotta. Az esemény az ausztriai Tulln városában látható a fővárostól 20 km-re, nyugatra. A monumentális szoborcsoport a Duna parti gáton, a Nibelungen téren áll. A lenyűgöző kilenc alakos művészeti alkotás a hunkori történelem legendás korába repít. A kelet felől közelítő Attila mögött, a társuralkodó Buda halad. Utánuk a Berni Detre (Dietrich von Bern) és Gibich hercegek következnek. Ők Attila udvarában vendégeskedő germán uraságok. A sort Csaba királyfi a hun trónörökös zárja. Nyugat felől szembe érkezik Krimhilda és kísérete, Rüdiger von Bechelaren őrgóf vezetésével. Mellettük a szökőkút vízfátyola lapoz a Nibelungok énekének ősi eposzában. A bronz könyv soraiban olvasható, hogy Attila idejében itt volt Németország és Magyarország határa. A kicsinyített magyarázó szoboralakok alatt a felirat német nyelven Etzel könig, Bleda, Kriemhild, Rüdiger, illetve magyarul is fel van írva Attila és Buda királyok neve.